Üvöltő Szenvedély - 2.fejezet /Részlet/

"Andrei összekulcsolta a kezét maga előtt és elfordult tőlem. Felsóhajtottam és idegesen a hajamba túrtam. Nem tudtam mitévő legyek. Nem akartam elmondani senkinek azt, ami Annabellel történt, hisz nem jelentett semmit és nem volt jelentősége. De látni, hogy Andreit ennyire zavarja a dolog, nem esett jól.

–           Csak… - itt tartottam egy kis szünetet. Nem akartam hazudni Andreinek, de nem is mondhattam el a teljes igazságot. Féligazságot, ennyit tudtam most nyújtani – Láttam egy rémálmot.

–           Rémálmot? Te?

A fiú felém fordult. Ezzel a kijelentéssel felkeltettem az érdeklődését.

–           A szüleimről."