2010. december 14., kedd

Akinek pedig nincs kedve letölteni, akkor itt vannak az ajánlók

Könyvajánló

Polly Shulman sokak által közkedvelt és sikeres regénye a Rajongás. Jómagam is olvastam, és érdekes, elgondolkoztató könyvnek találtam. Júlia legjobb barátnője Asleigh, vadul csapong egyik mániától a másikig, a legújabb pedig Jane Austen szerelmi regénye, a Büszkeség és balítélet, ami Julia kedvenc könyve. Asleigh az új hóbort miatt kezd el úgy beszélni és viselkedni, ahogy az írónő által ábrázolt korban tették a hősnői. S természetesen mindenáron szeretnék megtalálni a maguk Mr. Darcy-ját, így a két lány belóg a közeli bentlakásos fiúiskolája zártkörű báljára, múlt századi divat szerint felöltözve. Sajnos, mindketten ugyanabba a jóképű és lovagias fiatalemberbe szeretnek bele... Júliának választania kell szerelem és barátság között.
Véleményem szerint ez egy nagyon élvezhető könyv. Mindenki bele tudja élni magát, hiszen bárkivel megeshet hasonló eset. Elgondolkodtat, hogy mit tennék a főhős helyében. Feláldoznám-e a barátságom a szerelem nevében? Vagy meghúzódnék a háttérben, és hagynám, hogy a viszonzatlan szerelem feleméssze a szívem? Minden lánynak legalább egyszer életében megfordul ez a gondolat a fejében. Vagy azért, mert vele történik meg, vagy pedig könyvben olvassa, esetleg filmben látja.
A regényben a feltétel nélküli barátságon, a hűségen van a hangsúly és a viaskodáson. Tele van félreértésekkel és vicces megszólalásokkal. Bár egyes olvasók szerint a könyv lehetne jobb is, mivel a története kiszámítható, és Júlia nem a legjobb főhősnő, mivel sokszor passzív, rengeteget kesereg. Igaz, hogy vannak hibák a könyvben, de szerintem a tinédzsereknek egy nagyon érdekes olvasmány, és bár kiszámítható a történet vége az, hogy hogyan jutunk el a végkifejletig, még okozhat meglepetéseket. Én csak ajánlani tudom.


Könyvajánló

A mai kor Rómeó és Júliája, Suzanne Selfors-tól a Mentsük meg Júliát!, bár véleményem szerint kicsit elmarad az eredetitől, de ettől függetlenül egy érdekes olvasmány a nyárra.
A regényben két külön világ és két Júlia kétségbeesett elszántságát jeleníti meg az írónő. A tizenhét esztendős Mimi Wallingford Broadway hírneves Wallingford klánjának utolsó sarja. Élete habos torta, mindene meg van, amiről a legtöbb lány csak álmodik. Ő játszhatja a főszerepet a családi színház Rómeó és Júlia című előadásában. Azonban Miminek nem a színjátszás az álma. Orvos szeretne lenni és nekivágni az orvosi pályafutás új kihívásainak. Ám a sors közbeszól és elrepíti őt és szívdöglesztő színpadi partnerét, Troy Summert Shakespeare Veronájába, ahol a Capulet család lánya, a tizennégy éves Júlia szenved. Csapdába esett rabként őrlődik a családot felőrlő régi viszály, és anyja vasakaratának fogságában. Bármire hajlandó, hogy elkerülje az édesanyja által erőltetett kényszerházasságot. Mimi megismerkedik a valódi Júliával és többi nem tűri, hogy a történet tragikus véget érjen. Ám ha sikerül megmentenie új barátnőjét, akkor elkerülhetetlen az is, hogy megváltoztassa a leghíresebb szerelmi történet végkifejletét is. Vajon Mimi és Troy megtalálhatja-e így a varázslatos visszavezető utat Broadway felé?
A könyv mellett szóló érvek közül kiemelném azt, melyet nem csak én, de többen is pozitívan értékelnek: A történet végén mind a két Júliának Happy enddel végződik. Bár egyesek szerint túl gyorsan lett vége. Hirtelen minden probléma megszűnt, minden szép és jó lett. Én személy szerint nem éreztem volna, hogy hamar vége lett, de hát nem minden vélemény egyezhet.
Az, hogy Mimi és Troy bekapcsolódnak a történetbe, maga után vonja azt is, hogy megváltoztatja a szereplőket. A történet két szálon fut és őszintén szóval nekem Mimi gondolatai, amik néha elég mulatságosak, cselekedetei és annak következményeim jobban lekötöttek, mint az hogy hogyan befolyásolják végül Júlia és Rómeó románcát. Jobban foglalkoztatott a vele kapcsolatos szerelmi szálak és hogy végül összejön-e Troy-val vagy épp más lovagot talál magának Verona utcáin. Ugyanakkor a regény olvasása közben számtalanszor éreztem késztetést, hogy kezembe vegyem az eredeti művét és megnézzem a különbségeket, egyezéseket, vagy akár a különböző idézetek pontos elhelyezkedését. Amúgy is az egyik kedvenc könyvem a Rómeó és Júlia és jó volt egy olyan könyvet a kezembe venni, mely ezzel a témával kapcsolatos, hisz sokszor én is szerettem volna, hogy jó véget érjen a dráma.
Ellenben hiányoltam Troy jellemváltozásában az átmenetet. A könyv elején a tipikus sztárviselkedés jellemzi. Gőg, nagyképűség, önimádás satöbbi, majd hirtelen mikor átkerülnek Veronába, egyszerre csak kedves, megértő, majd féltékeny lesz, melyet nem lehet hova tenni. Persze kitalálja az olvasó, de mégis az egyik pillanatról a másikra való változás nem lehetséges.
Persze vannak hibák a könyvben, de mivel mi emberek sem vagyunk tökéletesek ezért nem is alkothatunk mindig, mindent tökéletesre. Ennek ellenére, újra és újra kezembe veszem a könyvet azzal a szándékkal, hogy ismét belevetem magam Shakespeare és Suzanne Selfors világába.




Egy kis kultúra, nevetve

Szeretnék pár szót megejteni egy érdekes klubról, melynek én is tagja vagyok. A Japán Klub a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban alakult meg és már több mint egy éve működik a diákok közreműködésével. Mi tanulók kértük, hogy létrejöhessen és az egyik kedves tanárunk segítségével, Ez meg is valósult. Aki ide benéz, azt maga a japán kultúra érdekli és minden, ami azzal kapcsolatos. Itt megtalálhatsz minden témát, ami Japánhoz kapcsolódik. A vallástól elkezdve, a ruhákon át, az animékig mindent, ami szem szájnak ingere.
Engem személy szerint az animék miatt keltette fel Japán az érdeklődésemet és miután megalakult ez a klub, minden alkalommal bejártam. Már ott tartunk, hogy én és a legjobb barátnőm tartjuk meg, a tanárnő és a többiek pedig meghallgatnak, majd együtt megbeszéljük a témákat, amiket kidolgoztunk. A legutóbbi két témánk a rajzolás és a japán csokik (nyami). A témákat természetesen együtt beszéljük meg. Egy oldalt is létrehoztunk, hogy nyomon lehessen követni tevékenységünket. www.japanklub.gportal.hu  Itt megtalálhatjátok elérhetőségeinket és javaslatokat is szívesen fogadunk.
Maguk az összejövetelek a Kölcsey-ben szoktuk tartani, általában pénteken délután kettő tájban. Voltak már és lesznek anime vetítések és együtt megtanultunk anime szereplőket is rajzolni. Ezek az összejövetelek természetesen nem úgy működnek, mint egy szokványos óra. Beülsz, jó esetben figyelsz, vagy kikapcsolod az agyad és nézel ki a fejedből. Általában összeállítunk egy prezentációt, hogy mégis legyen valami keret, majd miután ezt megbeszéltük szabadon beszélgetünk, hülyéskedünk, amihez épp kedvünk van. Volt olyan alkalom is, amikor a teák, japán teaházak volt a téma és hoztunk be teát (egyenesen Japánból) és chipset és azt elfogyasztva vidáman beszélgettünk. Még a többi tanárt is becsábítottuk. Felejthetetlen élmény.
No, de kicsit elkalandoztunk, szóval, bárkit szívesen várunk és reméljük felkeltettük az érdeklődéseteket. Amiatt pedig nem kell aggódnotok, hogy nem látunk szívesen vagy, hogy nem tudtok beilleszkedni, mivel itt mindenki önmaga lehet és mindenkit elfogadunk, ahogy van. Várjuk a lelkes jelentkezőket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése